Elhozta a Palota a három pontot a BEAC otthonából

II – Palota SE 2-4 (0-2) BLSZ IV/4

Átadták a Mérnök utcai műfüves pályát. Sokak örömére, legfőképp a BEAC játékosai számára, hiszen hazatérhettek végre a Kövér Lajos utcából. Ami nagyon fontos, hogy a pálya méretei ugyanolyan kicsik, mint az előző bérelt helyszíné voltak. Vannak csapatok, akinek ez bejön, de a legtöbb csapat nem nagyon szeret ilyen kis pályán játszani. Nem igazán lehet futós, gyors játékot játszani. Inkább passzolós, cselezős, meccs nemélvezős mérkőzések ezek. Itt is ez történt.

A hazaiak betömörültek, így a Palotának szinte semmi helye nem maradt játszani. Próbáltak darálni, de a BEAC nagyon zártan védekezett. Aztán a 25. percben azért mégiscsak sikerült feltörni a védelmet és megszerezni a vezetést. Gunics Andris volt eredményes. A gól után rögtön azért Andris egy sárga lapot is beszedett. Persze nem volt fontos, hiszen kettő perccel a sárga után csapata újabb találatot szerzett Egry Attila révén. Persze, hogy ne rontsák a folyamatokat gól után sárga is jön, most pár perc alatt kettő is.

A második félidőre Palota érkezett ki jobban és a kezdés után nem sokkal Kupás Zoli növelte az előnyt és szinte azt lehetne mondani, hogy el is döntötte a meccset. nagyon nem volt benne a BEAC a meccsben, ámbár ezt azért cáfolták, mert gólt szereztek. A bekapott találat után két perccel Nagy Gábor szépített. A Palota azt gondolta nincs ez így jól, ezért Kupás Zoli ismét beköszönt, tartván a három gólos előnyüket. Az egész hátralévő részben ugyanaz a játék folyt, de találat csak a lefújás előtti percben született. A hazai oldalon szépítettek egy kicsit Gyebnár Andris találatával. Megérdemelt Palota sikerrel zárult a mérkőzés, viszont a vezetőség nem így értékelte.

Palota SE:

Sajnos a mutatott játékunk alapján nem érdemeltünk volna pontot vagy győzelmet, még akkor sem, ha a játékvezető megadta ellenfelünk első, nyilvánvalóan szabálytalan gólját – miután a kapusunkat az ötösön belül földre vitték –, majd nem fújt 11-est a javunkra, ami bármelyik pályán az lett volna. Ma sajnos kettőnél több passz már komoly gondot okozott a csapatnak, a helyezkedésünk sem volt jó, mindez pedig már ezen a szinten sem fér bele, katasztrofális játékvezetés – már sokadszorra – ide vagy oda.

A mai meccset el kell felejtenünk minden tekintetben, és lesz időnk elfelejteni, ugyanis legközelebb bő 4 hónap múlva lépünk pályára.