Király Péter a Közterület SK vezetőedzője értékelte az elmúlt szezont
A Király Péterrel készült beszélgetés:
Június elején röviden értékelte vezetőedzőnk a szezont, de csak számokban. Azóta készítjük a hosszabb interjút, melynek most értünk a végére. A beszélgetés alatt kitérünk az egész előző szezonra, a nyári tervekre és a következő évadra is.
Tudom, hogy a 2022-2023-as évad második felében is komoly feladatokat láttál el a Közterület felnőtt csapatánál edzőként (néha még játszottál is), de akkor még ketten voltatok, ezért mondhatni, hogy a mostani volt az első teljes idényed vezetőedzőként. Mesélj a kezdetekről egy kicsit nekem?
Igen a 22-23-as szezonban tavasszal már komoly szerepem volt edzőként, de a „mélyvíz” 2023 nyarán várt rám. Kihívásokkal telve vártam ezt az időszakot és tudtam, hogy rengeteg tennivalóm lesz. Ahogy vége volt a tavalyi idénynek, már neki is láttam a munkának. Felkészülés tervezés, edzőmeccsek egyeztetése és a csapat megerősítése volt a prioritás. A tavalyi idényt a csalódást keltő 11. helyen fejeztük be, mindenképpen előbb szerettem volna végezni, mivel a bajnokság is átalakításra került és csak az első 7 helyezett őrizhette meg a BLSZ 2-es tagságát. Minimális célnak ezt tűztem ki magam elé, illetve a csapatot is ennek megfelelően próbáltam kialakítani. Az volt a nyár legnehezebb feladata, hogy tulajdonképpen egy teljesen új csapatot kellett építenem, hiszen nagyon kevés játékos maradt velünk. Több, mint 100 emberrel vettem fel a kapcsolatot, mint potenciális új igazolás. Ebből, nem kevesebb, mint 12 új játékos érkezett hozzánk, nekik meg kellett találnom a helyüket és összhangba kellett hoznom a régi srácokkal. Nem sok szabad időm maradt a nyáron, pihenésről, utazásról szó sem lehetett. Most, 1 évvel visszatekintve tényleg egy mélyvízbe csöppentem 2023 júniusában.
Tényleg hatalmas feladat és felelősség szakadt rád hirtelen. Ennyi új igazolással, túl a nem túl sikeres nyári felkészülésen mennyire voltál magabiztos a csapatot illetően?
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem voltak kétségeim a nyári felkészülés alatt. Nem egyszer éreztem úgy, hogy kevés az időnk és hogyan fog ez úgy összeállni, ahogy én gondolom egy nagy egésszé a bajnokság kezdetére. A kételyek mellett éreztem, hogy jó úton járunk és óriási izgalommal és tettvággyal érkeztem a Beac otthonába, a bajnokság első mérkőzésére.
Ezek után valami olyan következett, ami sokakat meglepett. A bajnokságban: 9 győzelem, 1 döntetlen, 3 vereség, 22 rúgott és 12 kapott gól, 28 megszerzett pont és 4. hely. A Budapest kupában 2 sima győzelem és továbbjutás a legjobb 16 közé. Ezek voltak az őszi számok és a statisztika. Téged is meglepetésként ért vagy biztos voltál benne, hogy ilyen eredményt fogtok elérni?
Nem tudtam, mire számíthatok. Benne volt egy hatalmas leégés és egy csodálatos utazás lehetősége is. Egy új bajnokságban mindig nagyon fontos a jó kezdés. Ez akár az egész szezonodat meghatározhatja. Hosszú játékos pályafutásom során ezt megtanultam már. Éppen ezért próbáltam a srácokkal a helyén kezeltetni a nyári felkészülésen elért eredményeket és egy teljesen más mentalitást meghonosítani addigra, mire elkezdődik a bajnokság. Célom volt, hogy az első mérkőzéseken megfelelő lendületet szerezzünk, amelyre lehet építeni a továbbiakban. Ez sikerült, hiszen remekül kezdtük a szezont, 6 mérkőzésen (4 bajnoki és 2 kupa) még gólt sem kaptunk és egyedül a Flotta csapata ellen kellett megelégednünk a gól nélküli döntetlennel, a többi mérkőzést megnyertük és ekkor vezettük a bajnokságot. Tehát mondhatni, olyan lett a rajt, amit terveztem. Sajnos éreztem, hogy több játékosomat ez meg fogja zavarni és így is lett, jött egy kisebb hullámvölgy, két vereséggel, rúgott gól nélkül. Mondhatni kaptunk két jó nagy pofont és jöhetett az akkori listavezető és addig még veretlen Budai Fc otthonában egy vízválasztó mérkőzés. Itt eldőlt, hogy melyik irányba indulunk el. Egy remek meccsen, remek taktikával és ennek alkalmazásával, elvettük ellenfelünk veretlenségét és elhoztuk a 3 pontot idegenből, újra csak kapott gól nélkül. Na talán itt éreztem, hogy ősszel már nem lesz bajunk, összeálltunk és igenis van tartása ennek a csapatnak és tényleg egy csodálatos utazásban vagyunk. Az utolsó 5 mérkőzésen a tabellán elfoglalt helyezések alapján kötelező győzelmek vártak ránk, 4 győzelmet arattunk egy vereség mellett. Ez végül a negyedik helyre volt elég, csupán csak gólaránnyal lemaradva a dobogótól. Emellett a Budapest Kupában is sikerült bejutni a legjobb 16 közé, ahol nagy terveim voltak. Aki elolvasta a fentieket vagy végig élte velünk ezt a félévet, rá bízom, hogy ez meglepetés, hatalmas eredmény, csalódás vagy elvárható volt. Én elégedett voltam és gratuláltam mindenkinek, aki ebben részt vett és óriási boldogsággal és büszkén utaztam el a jól megérdemelt nyaralásomra, ami a nyáron elmaradt.
Miután túl volt mindenki az ünnepeken, január közepén újra indult a munka és elkezdtétek a felkészülést a tavaszi szezonra. Ahogy korábban elmondtad nem vettetek részt semmilyen tornán és szintén 6 hétben gondolkodtál. Hogy sikerült a téli felkészülés és sikerült megerősíteni a csapatot?
Ha a nyári felkészülésre azt mondtam, hogy nem volt túl sikeres, akkor sajnos a téli még ezzel is vetekedett. Néhányan eligazoltak tőlünk vagy abbahagyták, elszenvedtünk több komolyabb sérülést is, emellett az edzőmeccsek is nagyon rosszul sikerültek, egyetlen kivételtől eltekintve. Télen sokkal nehezebb igazolni, ekkor is sok játékossal egyeztettem, de nem jártam nagy sikerrel. Akivel sikerült megállapodni, azokat nem engedték el a klubjaik. 2 korábbi játékosunk újra csatlakozott hozzánk, illetve a második csapatból is felkerültek néhányan az első csapathoz. Összességében csökkent a létszámunk, ami ősszel mindig közel volt az ideálishoz. Ez veszélyt rejtett magában. A felkészülés közepén volt egy komoly tétmérkőzésünk is, a Budapest Kupában a 8 közé jutásért játszottunk. Ez a meccs nagyon nem úgy alakult, ahogy elterveztem és egy döntetlennel elbúcsúztunk a további küzdelmektől. Mai napig fájdalmas visszagondolnom erre, tovább kellett volna jutnunk. Úgy érzem, hogy itt sajnos nagyon megtörtünk és ez bőven kihatott az egész további felkészülési időszakra. Mind hangulatban, mind teljesítményben, mind csapategységben újra kellett magunkat építeni egytől-egyig. Tudtam jól, hogy csak az első bajnokin fogok választ kapni arra, hogy ez mennyire sikerült és itt visszautalok arra, amit az imént mondtam a jó kezdéssel kapcsolatban.
Tavasszal az alábbi eredményeket értétek el. A bajnokságban: 5 győzelem, 1 döntetlen, 7 vereség, 15 rúgott és 21 kapott gól, 16 megszerzett pont. A Budapest kupában vereséggel felérő döntetlen és kiesés a 16 között. Sajnos a számokból is látszik, hogy ez nem úgy sikerült, ahogy az őszi szezon. Mi történt?
Igen, sajnos nagyon jól látod. Nagyon messze voltunk az őszi teljesítményünktől. Ugye volt az az ominózus kupameccs, amiről beszéltem és a kezdés nem sikerült olyan jól, mint ősszel. Egy sima Beac elleni győzelem után, jött a mai napig számomra elfogadhatatlan Flotta elleni vereség a pályán és később az asztal mellett is, majd ennek folyományaként a szezon egyik legrosszabb teljesítménye és egy újabb vereség a Nimród ellen. Ez megfogta a csapatot, nincs mit szépíteni. A Csepel ellen egy kötelező meccset hoztunk nagy nehézségek árán, majd jött egy 4 meccses vereségsorozat, amivel visszacsúsztunk egészen a hetedik, még bent maradást jelentő helyre. Emellett egyre csak fogytunk, mindig volt valakinek más fontosabb programja, jöttek a sérülések, eltiltások és szépen lassan beleestünk egy nagyon rossz spirálba. Itt megváltoztak a céljaink, mindenkinek el kellett fogadnia, hogy változtatni kell, ha meg akarjuk őrizni a BLSZ 2-es tagságunkat és át kellett állni fejben, hogy most már nem a dobogóért fogunk küzdeni, ahogy ősszel, hanem a bent maradásért. Ezt nem tudom, de nem is akarom elhallgatni, hogy ez egy vicc számomra, hogy egy hetedik helyet úgy kell felfogni, hogy utolsó bent maradó hely, egy 14 csapatos bajnokságban. De a hozzáértők biztosan tudják mit és miért tesznek. Nem volt más választás, az utolsó 5 fordulóban félre kellett tenni mindent és összegyűjteni annyi pontot, hogy ne kelljen más csapatok (NB2 kiesés, NB3 kiesés, BLSZ 1 feljutás, stb.) eredményeit nézegetni. Az a 15-16 játékosom, aki ekkor rendelkezésemre állt ezt meg is tette és 3 győzelemmel, 1 döntetlennel és 1 vereséggel, minden mérkőzésen betalálva az ellenfelek hálójába, megtartottuk a hetedik helyünket és ezzel kivívtuk a jogot arra, hogy a 2024-2025-ös szezonban is, a jelentősen megerősödött BLSZ 2-ben szerepeljünk és itt ünnepeljük a klub 100 éves évfordulóját. Ezért köszönettel tartozom nekik és büszke vagyok rájuk.
Tehát volt egy nagyon sikeres ősz és egy csalódást keltő tavasz és ebből jött ki egy hetedik helyezés és a bajnokság előtt meghatározott cél elérése. Adódik a kérdés. Félig teli van az a bizonyos pohár vagy félig üres maradt?
Télen amikor azt kérdezted tőlem, hogy mik az elvárásaim a tavaszra, ezt válaszoltam: „Ahogy nyáron is, továbbra is az első hétben való helyezés elérése a fő célunk. Mivel az ősszel sikerült egy nagyon szép eredményt elérni és a dobogó közelében végezni, szeretném ha ezt meg tudnánk tartani és legrosszabb esetben is, az első öt hely valamelyikén végezni. Mivel most még nem ismert, hogy az NB3-ból mennyi kieső lesz, elképzelhető, hogy ez fog kelleni ahhoz, hogy jövőre is a másodosztályban induljunk. Mivel merek nagyot álmodni és képesnek is tartom a csapatot, akár a dobogó bármelyik foka is elérhető.” 1 hónapja véget ért a bajnokság, de még most sem tudok erre a kérdésedre tökéletes választ adni neked, főleg, hogy most vissza is olvastam mit is mondtam neked télen. Elégedett vagyok, mert teljesen új csapatot kellett építenem, nem tudhattam mire számíthatok első, vezetőedzőként eltöltött évemben és ráadásul elértük a minimális célunkat. 28-30 különböző emberből, személyiségből sikerült egy csapatot csinálnom, aki igenis tudnak küzdeni a másikért és ha vészhelyzetbe kerülnek, akkor tudják mozgósítani az utolsó energiájukat is. Emellett úgy érzem, akik a végéig kitartottak, szeretnek velem dolgozni, el tudták fogadni az elképzeléseimet és jó érzés ehhez a közösséghez tartozniuk. Itt is szeretném megköszönni mindenkinek, aki ebben a szezonban bármilyen formában is hozzátett ahhoz, hogy ezt az eredmény elérhettük. A másik oldalam pedig, joggal súgja nekem azt, hogy ebben több volt. Ha csak egy minimális szerencsénk van, esetleg tudunk többet igazolni télen, nem esnek ki játékosaim hosszabb időre, nem fogyunk el, megmarad a versenyhelyzet a csapatba/keretbe kerüléshez, nem súlyt minket annyi ítélet, akkor még a télen említett dobogó sem lett volna irreális.
Ez most így alakult, egy bajnokság egy őszi és egy tavaszi szezonból áll és ez alapján a célunkat elértük, tehát ki tudom és ki is akarom mondani, hogy elégedett vagyok. Aki ismer az tudja, hogy ez számomra csak egy pillanatnyi elégedettség, én sosem elégszem meg a minimális cél elérésével. Egy utolsó gondolat ehhez még: Ha az eszemre hallgatok és az egész évet nézem, akkor reálisan nézve én 3 csapatot gondolok erősebbnek, mint mi.
És akkor egy utolsó kérdéskör, a jövő. Mik a terveid, mik a játékosaid tervei, hogy telik az szabadságod, mi várható igazolások terén, hogy áll a felkészülési program?
Nem titok, hogy voltak megkereséseim belföldről és külföldről is egyaránt. Végül úgy döntöttem, hogy maradok a csapat mellett és tovább folytatom, amit tavaly nyáron elkezdtem. Szeretek itt lenni, célom, hogy az új, megerősített bajnokságban is komoly tényező legyen a Közterület csapata. Hosszabb távon pedig nagyon szeretném, ha újra Budapest legmagasabb osztályába tudnám kormányozni ezt a nagy múltú egyesületet. Szabadság…egy edzőnek olyan nem nagyon van. Talán 1 hétre tudtam félretenni a focit most nyáron, június elején már a következő szezonra való felkészülést állítottam össze és a csapat megerősítésén is gőzerővel dolgozom. A játékosaim még a nyári pihenőjüket töltik, egészen július 8-ig. Ezen a napon kezdjük újra a felkészülést, hiszen augusztus közepén már bajnoki mérkőzés vár ránk. A program készen áll, sok edzőmeccsel, sok edzéssel, jobbnál jobb közös programokkal. Alig várom, hogy újra belekezdjünk a közös munkába. Igazolások kapcsán konkrétumról még nem szeretnék beszámolni, több játékossal sikerült megállapodnom, emellett jó néhányan ígérték, hogy csatlakoznak hozzánk, akik komoly erősítések lehetnek a következő szezonra. A saját játékosaim közül néhányan szeretnének magasabb osztályba igazolni, amit én támogatok, ha ennek van realitása. Nekem az is nagy öröm, hogy ha valamelyik játékosom egy magasabb osztályban megállja a helyét és ehhez én is hozzá tudtam tenni valamit. Sajnos úgy néz ki, hogy lesznek néhányan, akik befejezik a pályafutásokat, nekik hálával tartozom és köszönök nekik mindent.
Nagyon szépen köszönöm, hogy a rendelkezésemre álltál és sok sikert kívánok a továbbiakban is.
Én is nagyon szépen köszönöm. Itt is nagyon hálás vagyok neked a sok segítségért.
